Élménybeszámoló - Sevilla

2018. március 31., szombat

Aki olvassa a blogom, vagy szimplán csak ismer, tudja, hogy kozmetikusnak tanulok, ha minden jól megy pár hónap és végzek is a sulival. Tavaly ilyen tájt szólt a kedves Osztályfőnököm, hogy van lehetőség 2 hétre Erasmus+ keretein belül Spanyolországba utazni és tanulni. Természetesen azonnal jelentkeztem és szerencsére ki is választottak! Szeptember végén, október elején került sor az utazásra és a napokban jutott eszembe, hogy szuper lenne írni egy beszámolót - olyan magán jellegűt, mert sok szakmait már megírtam. 

Most következzen tehát a személyes jellegű beszámolóm a sevillai két hetünkről!


Háttérben az Alhambra



Szeptember végén az itthoni szeles és kicsit hideg időből elrepültünk heten Spanyolországba, ami nekem abszolút bakancslistás hely volt, sosem jártam még arra. Utunk célja egyébként kozmetikus szakmai fejlődés volt, de én ezt a részt annyira nem fogom érinteni, főként a tájakról és a személyes élményekről írok. Málagában landoltunk este 8-kor, a szívem azért fájt egy picit a tengerpartért, nagyon szerettem volna már csobbanni, ugyanis régen jártam tengerparton. Egy kedves taxis érkezett értünk és egy 3 órás út után megérkeztünk Sevillába, de már csak az érdekelt minket, hogy mikor aludhatunk, Szegedről 10 körül indultunk és éjfélkor érkeztünk meg a szállásra. 



Az első napunk még vasárnapra esett, így nem volt még iskola, tudtunk csavarogni. Gyorsan ki is találtuk, hogy megyünk a tengerpartra, vagyis óceánpartra és elbuszoztunk Matalascanas-ba. Én még nem fürödtem sosem óceánba és előzőleg sokan azt mondták, hogy nagyon hideg a víz, így sok jóra nem számítottam. Mivel otthonról párom ködös képeket küldött és én sem szellemültem még át a nyárba, így például naptejet se vittem, gondoltam elnapozgatok ott. Azért a 36 fok az még mindig kellemes, furcsa volt a rövidnadrág, napszemcsi kombó. Szerencsére sok ember már nem volt a partokon, de nagyon-nagyon szuper volt a víz és az időjárás is! Éttermek, boltok már nem igen voltak nyitva, így érdemes lett volna szendviccsel készülni, de annyira hirtelen volt az ötlet, hogy még reggelizni is éppen volt időnk. Gyönyörű homokos partja van Matalascanas-nak, a busz 3 helyen áll meg. Az elsőnél ha leszálltunk volna, akkor láttuk volna a település nevezetességét, ahol egy szikladarab van az óceánban, de a buszsofőr azt javasolta, hogy a végállomáson szálljunk le, mert ott jobb a part és nincs annyi turista. Noha az utószezon vége volt már, de hallgattunk rá és a 3. megállónál szálltunk le. Itt eltöltöttünk egy nagyon kellemes napot, feltöltődtünk D-vitaminnal és szintén nagyon fáradtan estünk haza, de azért este még nyakunkba vettük a várost, elvileg 24 órája megérkeztünk, de még nem láttuk hova. Egyébként természetesen rákvörösre égtem az egész napos napfürdőzésben, úgyhogy kellemesen indult a saját hülyeségem miatt az utazásom.


Matalascanas


Matalascanas



Sevilla esti fényekben
Második napon izgatottan kerestük az iskolát, ami a központunk lesz, mindannyian nagyon vártuk a programokat, a szakmai feladatokat. Google térképpel mentünk a suliba, majdnem sikerült eltévedni, utána kiderült, hogy a szemközti sarkon van a suli :). A kezdeti izgalmakat Cathrin hamar csillapította, ő volt az úgymond vezetőnk a 2 hét alatt. Ismertette a két hét programját és nagyon boldogok voltunk, hogy ennyi helyre eljuthatunk és ennyi mindent megismerhetünk. Délután nyakunkba vettük a várost és én már előzőleg kinyomtattam hol fogok találni Primőr áruházakat, ugyanis előre megérdeklődtem Zsuzsitól, a Livin' Pretty bloggerétől, hol érdemes vásárolni. Az első utunk odavezetett, szerencsére pont Sevilla belvárosán keresztül. Itt egy jó ideje nem engedik be az autós forgalmat, csak villamos és lovaskocsik járhatnak be a belvárosba. 



Miután felmértük hol fogunk nagyon sok pénzt elkölteni kerestünk egy tapaszos helyet és rögtön rendeltünk is pár félét, valamint a kihagyhatatlan Sangríából is egy jó adagot. Nem ettem még sosem tenger gyümölcseit, így kicsit féltem az élménytől, de nagyon kellemesen csalódtam. Szupernek gondolom ezeket a tapaszos helyeket, megkóstolhatsz mindenféle újdonságot és egész baráti áron. Átélhettük a spanyol életérzést, a pörgősséget, a közvetlenséget, a finom ételeket. 

Sangria

Tengeri herkentyűs paella

A következő napot nagyon vártuk, ugyanis délután ellátogattunk a sevillai divathétre, amit az ottani egyetem végzős hallgatóinak vizsgamunkája. Sosem voltam még divatbemutatón sem, úgyhogy nagyon-nagyon izgatott voltam! Ha ezt tudtam volna, akkor készülök valami extra ruhadarabbal, de ez most elmaradt. A hajam adott volt, mert délelőtt az egyik iskolában csináltak nekem egy hajat, egy modern flamenco-táncos költeményt. A Code41 névre hallgató rendezvény óránkénti programokkal készült, egy-egy blokk 45 perces volt, utána mindenkinek ki kellett menni és újra sorban állni, hogy azoknak is legyen lehetősége bejutni, akik mondjuk az előző blokokkra nem jutottak be. Nekünk így volt szerencsénk az utolsó blokkot az első sorból nézni, ahol figyeltünk mindig arra, hogy ne tegyük keresztbe a lábunkat :). Volt egy-két számomra már túl elvont sziluett, de láttam egy-két (soksok) csodát, amit még én is szívesen magamra öltenék!
Ez még egy reggeli selfie az iskolából.



Ez már a Code41 egyik végzős hallgatójának munkája


Márti pózol

Ez volt az egyik kedvenc sziluettem!


Ez volt a kedvenc tervezőm, minden egyes ruhadarabját imádtam!



Amikor vége lett a Code41 első napjának, mi még úgy gondoltuk, hogy este visszamegyünk, mert az ikonikus Plaza de Espana is arra volt, és szerettük volna esti fényben megcsodálni. 








A churrosra eddig sosem gondoltam így, ez a változat leginkább lángostésztához hasonlít. Egy kis sikátorból kitérve találtunk rá erre a helyre, egy nagyon-nagyon kedves és segítőkész srác volt a gazdája. Éppen nyomkodta a telefonját, de nagyon örült amikor betértünk és örömmel fogadta a kérdéseinket és a rendelésünket. Járt a hatalmas churros mellé egy jóó nagy adag forrócsoki is.




Már a kis utcákban bolyongva is boldog volt az ember, még akkor is, ha éppen szieszta miatt sehol nem volt élet. Olyan nyugodtságot sugároztak a hangulatos kis szűk utcák, hogy néha csak bolyongani is kimentem a belvárosba.



Végre nappal is el tudtunk sétálni a Plaza de Espana-ra, meg is fogadtuk a lányokkal, hogy az utolsó napokon visszatérünk még ide és csinálunk pár fotót egymásról. 

"1914-ben a sevilliai Anibal Gonzalez építész kezdett egy sor épület tervezésébe felkészülésként a közelgő Ibéro-Amerikai Kiállításra. Santa Cruz környékén, a Parque de María Luisa szomszédságában elhelyezkedő épület célja az volt, hogy bemutassa a spanyolok szerepét a történelemben, az iparban és a technológiában.  A tér egyik oldalán álló félkör alakú épület falain művészi csempedíszítéssel képviselteti magát Spanyolország valamennyi tartománya. Az épületek egy ritka példája a regionalista építészeti stílusnak, melyet a helyi anyagok használata jellemez. Ma kormányzati hivatalok működnek itt." Forrás.

Itt forgatták a Star Wars egyik jelenetét is, de a rajongók úgyis tudják, a többieket meg úgysem nagyon hatja meg :).  Csodálatos hangulata van az egész térnek, napsütésben ahogy a kerámiákon megcsillannak a napsugarak, a flamenco táncosok kopogása, a lovag patkójának csattogása egy egészen más világba repíti az embert. Itt el lehet tölteni órákat még úgyis, hogy csak beülünk egy padra és nézelődünk. 












  


Ezután nem akart velem tartani senki a megosztó Metrosol Parasol épületéhez, így egyedül sétáltam el. Azért megosztó, mert Sevilla óvárosi negyedébe felépítettek egy hatalmas famonstrumot, ami sokak szerint nem illik a környezetbe. Én mivel nem élek ott, ezért el tudtam viselni a látványát. Egyébként a világ legnagyobb fából készült építménye. Nagyon szép kilátás nyílik a városra, kivéve, ha éppen felújítanak minden környező épületet és ezáltal a darukat látod :). 3 euró a behopp, ami éppen nem sok, de kihagyható maga az élmény.





Ezután megint a hátunkra vettük este a várost és megnéztünk egy piacot. Képzeljetek el egy (szegedi) Mars téri csarnokot, vagy bármilyen piacos csarnokot felújítva és minden egyes árus valami különleges ételt, desszertet kínál, és ehhez természetesen dukál egy stílusos berendezés is. Nem vagyok egy sör-párti, de most ittam egyet mert körülöttem mindenki ilyet ivott. A hangulata ennek a helynek is magával ragadó, nem tudom, hogy Magyarországon van-e ilyen hely, de csinálhatna valaki Szegedre :). 








Egyébként aznap este pont volt egy rendezvény is, nemzetek konyhája címmel, de ez a piac-szerűség sokkal izgalmasabb volt :) - egyébként nem volt túl olcsó, de ha az ember turista, nem azért megy, hogy spóroljon :).





És az esti látkép. Ahol vannak a színes fények a folyón, ott volt a nemzetközi fesztivál
Ezután ismét eljött a hétvége és elvonatoztunk a tengerpartra, megnéztük Cadiz-t. A csodás homokos part képei beszéljenek most helyettem, illetve az igazi mediterrán hangulatú utcák, épületek.










Innen állj ki :) - mögötte is ennyi hely volt :)











Szerencsére sűrűn járnak a vonatok Sevilla és Cádiz között, ezért majdnem Naplementéig tudtunk maradni. Ekkor már igazán kevés ember volt a parton, így tudtam pár képet csinálni.

A következő napot nagyon vártam, meg egyúttal voltak is fenntartásaim. Granadába terveztük az utat, de mindenki mondta, hogy jegy nélkül el se induljunk az Alhambrába. Mi elindultunk. Egyébként minden vonatjegyet megvettünk előre a hét elején, hogy biztosan legyen helyünk. A reggeli vonat éppen üres volt, de sikeresen kifogtunk egy szombati buliból hazatérő ittas bagázst... Szerencsére hamar elaludtak, így nem volt gond velük. Amikor megérkeztünk az Alhambrához, akkor két sor várt minket, egy rövidebb a jegyet foglalóknak és egy nagyon-nagyon hosszú a jegy nélkülieknek. Mi beálltunk a jegyet foglalók sorába és amikor sorra kerültünk, hogy hol a papír, akkor mondtuk, hogy nincs, nem volt gond, mehettünk is a pénztárhoz. Hát itt már nagyon örültem, mert előttünk még mindenki kapott teljes jegyet, és amikor sorra kerültünk, akkor fogyott el!!! Hát itt azért mérges voltam, mert a mellettem lévő sorban még kaptak, de én akárhogy mondtam, nekünk már nem jutott. Ez annyit jelentett, hogy a Nasrid-palotába nem tudtunk bemenni, de egy indok, hogy biztosan visszatérjek még ide. Minden más helyiségbe bemehettünk a jeggyel, de azért én szomorú voltam. Igazából már az első kertnél visszatért minden boldogságom :). 

Generalife:
"A Generalife az egyetlen megmaradt kertház a három egykor létezőből. Az Alhambrával egy sétaút köti össze, mely közvetlenül a Medence-udvarba vezet. Kertje különösen gazdag az egykori Andalusz növényeiben, melyek egy részét még a mórok terjesztették el az Ibériai-félszigeten. Mesés gazdagsággal terem meg itt a tipikusan mediterrán növények sora. A Szultán Feleségének udvara (Patio de la Sultana) érdekes legendát tartogat. Eszerint Boabdil emír kedvenc felesége e helyen tartotta találkáit fiatal szeretőjével.
Legismertebb és legtöbbször ábrázolt része a Medence-udvar (Patio de la Acequia): a legjelentősebb patio, a víz és árnyék kombinációja egy zárt kertben, egyúttal az egész palota központja, sétautakkal és teraszokkal."








"Az Alhambra egy mór építésű erőd és palota, 1984 óta az Unesco világörökség része.1223-ban, az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején kezdték meg az építkezéseket. Utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf granadai emírek 1408-ig folytatták azt. "




Alcazaba - Fellegvár

"Az Alhambra legrégebbi része, az Alcazaba. Arabul al-kasaba, azaz fellegvár. I. Muhammad Ben Alhamar, a granadai mór birodalom alapítója a 13. században építtette egy régi római, nyugati gót és zíri erőd helyén. Alapjai alatt ma is ott rejlenek a mór idők előtti maradványok. Stratégiailag fontos helyen áll. A király tornyokkal, falakkal és kapukkal vetette körül, hogy meg tudja védeni az Alhambra citadelláját és palotáját. Ám a mai épület már nem teljes mértékben azonos az eredetivel, annak csak régi külső falai és tornyai maradtak fenn. Az Alcazaba közel 140 méterrel fekszik magasabban, mint Granada főtere. Külön áll a palotaépületektől, s csak az egész dombot körülvevő fal köti össze egy egységgé őket."

Mesés kilátás nyílik Granadára!





Az Alhambráról szóló információkban a wikipédia volt segítségemre!

Sajnos az Oroszlános-kutat nem volt szerencsém megnézni, de visszatérek ide még, az biztos! Egy életre szóló élmény a maga szépségével és idegen kultúrájával. Ezt már csak az tudta tetézni, amikor áttaxiztunk egy kilátóhelyre, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt az egész Alhambrára!
Javaslat: ha tudod, hogy mész Andalúziába és sort tudsz keríteni rá, akkor mindenképp látogass el ide, de!!! Szigorúan úgy, hogy már hónapokkal előtte megvetted online a jegyed :).



Következő héten már kevesebb programot csináltunk magunknak, de azért ez is eseménydús volt!

Minden hétfőn ingyenes bemenni a Reál Alcazar de Sevillába 17 órától, ám akkora mindig a sor, hogy én nem vártam ki, inkább másnapra megvettem a jegyem. Azért hétfőn még elmenünk megcsodálni a sevillai katedrálist, ahol Kolombusz Kristóf sírja is áll.
Itt is felmentünk a toronyba a kilátás miatt!
Tipp: ha Sevillában jársz, és van időd, akkor már állj be 15:30-16:00 körül a sorba és akkor bejutsz emberi időben, ingyen :).






Az egyik legmeghatározóbb szakmai élményem mindenképp az Espacio Libero magán-sminkiskola volt. Ki ne szeretné, ha egész délelőtt körülötte forognak a sminkesek? :) Hát én nem annyira, de itt egészen magáva ragadó volt a légkör, így hamar elszálltak a félelmeim! Itt 4 hónapot töltenek el a diákok, mondhatni potom pénzért, itthon 2 napos kurzust veszel ezért kb. Na jó, 1 heteset. Maximum 8-10 diákot vesznek fel egy "tanévre" és csak velük foglalkoznak, heti 3 alkalommal. A diákoknak lehetőségük van újságokba, divateseményekre is sminkelni, és nagyon professzionális a felkészítés. Még csak az első hónapban voltak amikor mi megérkeztünk, így egyelőre egy nappali sminket kaptunk. A végén a mesterek segítségével varázsolták át esti sminké. Ez volt az a hely, ahonnan hoztunk haza még barátságokat is :).


Yuniet, aki a nappali sminkem készítette

Balról: Amador- a társtulajdonos, Cathrin - a kísérőnk Sevillában és én


Sajnos nem emlékszem a srác nevére, ő készített nekem esti sminket.

Orsi, Patricia a másik tulajdonos és én

A csapatunk :)
Másnap tehát én elmentem egyedül az Alcazar-ba, minden pénzt megért és kicsit kárpótolt a kihagyott Nasrid-palota miatt.

"Az Alcazar komplexum, a királyi paloták, teraszok és kertek sok átalakításon mentek keresztül fennállásuk több mint ezer éves történetében. A 11. században, a muzulmán mórok építettek egy palotát egy 10. századi erőd helyén majd a 13. században gótikus stílusban átépítették. Száz évvel később, Pedro király mór kézművesekkel újjáépíttette és kibővíttette a palotát mudéjar stílusban, mór stílusát azonban mindvégig megőrizték. Látogatóit mindig is lenyűgözte a szobák és udvarok gazdag díszítése, finoman kidolgozott árkádjai, a színes csempék és a szövevényes stukkók. Számos gyönyörű udvar és terem követi egymást, amelyek közül a legszebbek a Patio de las Doncellas (Hajadonok udvara) és a Salón de Embajadores (Nagykövetek terme). Sevilla legnépszerűbb turisztikai látványossága az elmúlt 700 éven át a spanyol királyi család egyik hivatalos rezidenciája volt." Forrás.






Az udvar barátságos pávái :)











Egykoron egy fürdő volt :)
Két hetet ennél rövidebben nem tudtam volna leírni. Amint látjátok csodálatos időnk volt végig, október első napjaiban is ez volt az átlagos hőmérséklet, délután 5 óra tájékán...


39...

És nagyon finom a narancsbor is! Egyébként ezen kiskocsma mellett van egy nagyon-nagyon szuper tapasz bár, ami inkább a helyiek körében népszerű! 2 euró a tapaszok többsége, nagy-nagy adag és brutál finom!! Helyet találni este nehéz! Nekem ezen a napon sikerült rekordot döntenem egyébként a lépések terén...




Természetesen az utolsó napokban még kimentünk egy-két (inkább 100) fotó erejéig a Plaza de Espana-ra :)


Végeztül egy képpel búcsúzom, háttérben a Giraldával. Életem egyik legcsodásabb 2 hete volt, szóval borzasztóan hálás vagyok a Szegedi Móravárosi Iskolának, hogy lehetővé tette nekem ezt az utat. 



Aki teheti menjen el Sevillába és Granadába, életre szóló látványok :).
A képek szerzői jogvédelem alatt állnak, bármilyen felhasználás előtt kérlek vedd fel velem a kapcsolatot. Köszönöm.

Ezek is érdekelhetnek...

0 megjegyzés

Popular Posts

Like us on Facebook

Flickr Images